Önmagadat választani nem önzőség, hanem szükséges
Amikor magadat választod, a saját valóságodat teremted.
Ha te nem vagy hajlandó Önmagadat választani, ha te nem vagy hajlandó kedvesnek lenni Önmagaddal, ha te nem vagy hajlandó elismerni Önmagadat, ha te nem vagy hajlandó megengedő, befogadó lenni Önmagaddal, miért várod el, hogy mások, hogy az Univerzum megtegye ezeket veled?
Önmagad választása nem azt jelenti, hogy mások ellenében választod Önmagad (bár van úgy, hogy ez a választás a könnyed neked), hanem azt, hogy úgy választasz, hogy neked könnyű legyen (nem fizikailag, energetikailag).
Hányan töltjük azzal az életünket, hogy olyat keresünk, ami kedvesebb hozzánk, mint mi Önmagunkhoz? De ez sosem működik, hiszen ha te nem vagy hajlandó Önmagadhoz kedves lenni, nem tudod ezt befogadni mástól sem.
Amint szeretni tudod Önmagad, akkor tudsz majd tápláló, működő kapcsolatot létrehozni mással/másokkal.
Az Access eszköze:
Mi lenne, ha ma az a kedvesség, megengedés és befogadás lennék Önmagammal, amit másoktól várok?
Mivé válhatnék, ha Önmagamat választanám?
Ma ki vagyok én?
Mi kell ahhoz, hogy megadjam Önmagamnak, amit másoktól várok?
Mindenképpen szakíts magadnak Énidőt!
Nagyon fontos, hogy szánjunk magunkra időt, bármilyen elfoglatak is vagyunk. A legjobb lenne, napi 1 óra és heti 1 nap, de ezt én magam se tudom betarni.
Én minden héten elviszem magam randizni. Legyen ez egy kávézás vagy egy mozi. De nem kell, hogy kimozdulj. Ha éppen ahhoz van kedved, csináld meg a következő hétre a Facebook bejegyzéseket az üzleti oldaladhoz, vagy tanulj. A lényeg, hogy olyan elfoglaltás legyen, amit szívesen csinálsz, nem kényszerből.
Mindig tedd fel a kérdést a testednek: Testem, mihez lenne most kedved?
Én nemrég jártam úgy, hogy már azzal a gondolattal keltem fel egy vasárnap reggel, hogy én ma mindenképpen elmegyek kávézni és megeszek egy sütit valahol. Délután beültem az autóba és elindultam oda, ahová kigondoltam. Ahogy megálltam a parkolóban, nem volt kedvem kiszállni az autóból. Éreztem, hogy én ide most nem akarok bemenni. Elindultam és célba vettem egy másik, általam ismert helyet. Még csak le sem parkoltam előtte, mert éreztem, hogy most nem ide akarok bemenni. Elmentem egy harmadik hely felé, de már félúton megfordultam és elindultam haza, mert érzetem, hogy nem akarok oda menni. Már úgy voltam vele, hogy ok, akkor ez mégsem az a nap, amikor kávézok és sütizek. Már majdnem hazaértem, amikor megláttam a szemem sarkából egy kis cukrászdát, amiről tudtam, hogy ott van, de eszembe se jutott, mint lehetőség, és már le is parkoltam előtte. 2 remek órát töltöttem ott, fantasztikus volt a kiszolgálás, isteni volt a kávé és a süti is. Egyszerűen csak hallgattam a testemre és megadtam neki, amit szeretne.
Ne hidd el nekem, próbáld ki!
